• Informacio EKMK

Lúdanyó online előadás

Frissítve: máj 31

Május 31. 15.00 Lúdanyó

A Lúdanyó meséi története A Lúdanyó meséi (franciául Ma mère l'Oye) Maurice Ravel francia zeneszerző műve. Eredetileg négykezes zongoradarabnak íródott, majd balett készült belőle. Ravel baráti köre, az Apacsok francia impresszionista csoport Ida és Cipa Godebskinél gyűlt össze, hogy a kor zenei- esztétikai kérdéseit megvitassák. A gyermektelen, egyedülálló Ravel gyakran eltűnt a társaságból, és a család két gyermeke, Jean és Mimie szobájában mesélt. Innen jött az ötlet, hogy írjon egy zongoradarabot, amihez végül Charles Perrault 1696-ban megjelent mesegyűjteménye adta a kiinduló alapot. A bemutató nagy sikert aratott, aminek hatására Ravel elkészítette a darab zenekarra való hangszerelését, sőt a Théâtre des Arts igazgatója javaslatára balettet írt belőle. Ehhez a viszonylag rövid kamaradarabot ki kellett egészítenie egyéb tánctételekkel is. Az így félórássá bővült balett változat Csipkerózsika központi alakja köré szerveződött. Az 1912-es bemutatón Vaclav Nyizsinszkij, a kor legnagyobb táncosa szerepelt, aki még később is élete egyik legkedvesebb szerepének tartotta: „Ravel zenéjére táncolni felemelő érzés; ritkán érzem magam olyan otthonosan, mint ebben a szerepemben.”


A mi történetünk:

Lúdanyó meséi - 40 perc


Csipkerózsika, Szépség és a szörnyeteg, Csúnyácska hercegnő története

A mi előadásunk a tánc nyelvén, interaktív módon mesél a gyermekeknek tündérekről, a Szépségről és a Szörnyetegről, a kínai császárnéról és Csipkerózsikáról.

A történetet Lúdanyó meséli el nekünk, miközben hazafelé tartanak ludacskáival. Sorra megelevenednek szemünk láttára a mesék: először Csipkerózsikát láthatjuk, aki az átok után a várva várt királyfi csókjára ébred.

Majd könnyed keringő dallamára talál egymásra a Szépség és a Szörnyeteg.


Azután elutazunk egy távoli helyre, ahol Csúnyácska császárné táncol apró emberkékkel, mielőtt a szerelem hatalma ismét boldogságot hoz.

S a mese végén, mintha Tündérországba kerülnénk, a ludacskák kis tündérekként jelennek meg, minden szép és jó lesz, így ér véget Lúdanyó meséje.


Az előadás hangsúlyosan épít a gyermekközönség spontán reakcióira, igyekszik bevonni őket a mesébe és a mozgásba. Reméljük, hogy a mese közös élménye hosszú távon megszeretteti a táncművészetet és a komolyzenét a legfiatalabbakkal és az őket elkísérő felnőttekkel.


Lúdanyó: Haumann Petra

Ludacskák: Bakonyi Jusztina, Guzmics Petra, Nagy Csaba Mátyás, Kőnig István

Videó: Nagy Dániel

Jelmez: Nemes Nóra

Koreográfus: Nemes Zsófia






62 megtekintés0 hozzászólás